"26 óra tárgyalás után megegyeztek az EU tagállamainak vezetői a 2014-2020 közti költségvetésről. Hatalmas vita volt, novemberben már tartottak erről egy sikertelen csúcsot, és most is virrasztás és hosszú tárgyalások sorozata kellett az alkuhoz.
A megállapodás legfontosabb száma: 959 milliárd euró. Hét év alatt a jelenleg 27, hamarosan pedig 28 (Horvátország mindjárt csatlakozik) tagállamban ennyit költhet el az EU. Illetve ennyire vállalhat kötelezettséget, a tagállami tényleges kifizetés összesen 908 milliárd euró lehet. A pénz legnagyobb része agrártámogatásokra és kohéziós felzárkóztatásra megy. Magyarország mindkettőben nagyon érdekelt.
Jól jártunk
A nettó számokat nézve pedig egyértelmű, hogy jól jártunk. Az egy főre jutó támogatások alapján Magyarország lesz a második legnagyobb kedvezményezettje az EU támogatási rendszerének. Hét év alatt a magyarok fejenként 712 ezer forintnyi támogatáshoz jutnak - amennyiben persze sikerül maradéktalanul lehívni a keretet. Orbán azt hangsúlyozta, hogy ez a most lezáruló ciklusban 660 ezer forint volt. A magyaroknál jobban ebből a szempontból csak a litvánok jártak. Nettó összegben pedig a harmadik legnagyobb összeg jöhet Magyarországra az évtized második felében.
A kormányfő szerint a Magyarországnak 2014 és 2020 között járó 7080 milliárd forintos pozitívum a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 3,6 százalékának felel meg. E mutató tekintetében csak Bulgária előzi meg Magyarországot. A mostani ciklusban Magyarország a hetedik volt ebben a sorrendben. A nettó pozíció teljes összegét összevetve Magyarország 2014 és 2020 között a harmadik helyen lesz a jelenlegi ötödikkel szemben.
A 2007-2013-as ciklusban Magyarország a GDP-jének 3,5 százalékáig volt jogosult kohéziós támogatások lehívására. Ezt a bizottság egységesen minden tagállamnak 2,5 százalékra húzta volna le, és tavaly nyáron a tagállami egyeztetésen már 2,35 százalékig nyomták le. Ehhez képest az elmúlt években recesszióba került tagállamok mégis kaptak egy kedvezményes, 2,59 százalékos plafont. Ez már önmagában emelte valamelyest a Magyarországnak járó keretet.
Azt is sikerült elérni, hogy a legszegényebb régiók további pénzt kapjanak. Magyarországnak hat régiója (a hétből) a legszegényebbek közé tartozik. Ezek a magyarországi régiók 1,56 milliárd eurós bónuszt kaptak.
Magyar szempontból kulcsfontosságú volt, hogy a kötelező önrészt ne emeljék fel. Sokáig élt a javaslat, hogy az EU legfeljebb 75 százalékban finanszírozza a beruházásokat. A végső megegyezésben maradt a Magyarország által is támogatott 85 százalékos lehetőség is.
Szintén fontos magyar érdek volt, hogy a beruházásoknál az ÁFA-t továbbra is el lehessen számolni. Itt olyan kompromisszum született, ami alapján a támogatást felvevő jogállásától függ, hogy az ÁFA-t is lehet-e finanszírozni az EU-s pénzből. A közhatalmi szerveket zárták csak ki az ÁFA elszámolhatóságából.
Így szinte az összes magyar cél teljesült.
Van még kockázat
Az EU történetében először van vétójoga az Európai Parlamentnek a költségvetés elfogadásában. Az EP négy legnagyobb frakciója egyáltalán nem örül a mostani alkunak. Szerintük lehetetlen erősebb Európát teremteni kevesebb pénzből (a mostani ciklushoz képest 34 milliárd euróval szerényebb a keret).
"Ez a megállapodás nem erősíti, hanem gyengíti Európa gazdasági versenyképességét. Nem szolgálja európai állampolgárainak elsődleges érdekeit” – adott ki vészjósló közleményt a négy legnagyobb frakció vezetője.
Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy az EP vállalja majd annak a kockázatát, hogy a nagyon nehezen meghozott alkut elvetik. A parlament nem tud módosítani a költségvetés mostani tervezetén, arra csak igent vagy nemet mondhat."
Forrás: index.hu (Magyari Péter)
| 
